2013 novembere óta 21 786 eurót, majdnem hétmillió forintot költött Werner Faymann hivatala a kancellár külsejének optimalizálására. Az alkalmanként 382 euróért dolgozó sminkmesterek nyilvános és tévészereplésekre készítették fel Faymann arcát.
Az osztrák jobboldali populista kispárt, a Team Stronach tett fel írásbeli kérdést Werner Faymann osztrák kancellárnak arról, mennyit költött hivatala 2013 óta sminkmesterekre, stílustanácsadásra és fodrászra az adófizetők pénzéből. Faymann írásban válaszolt: majdnem hétmillió forintnyi összeg, összesen 21 786 euró ment el – de csak sminkmesterekre.
Faymann főleg sajtótájékoztatók, tévészereplések, fotózások előtt vette igénybe a szolgáltatást, alkalmanként 382 euróért, írja a Kurier. Faymann válaszában megemlíti, a szolgáltatás nem csak az ő számára volt fenntartva, az adott rendezvények többi résztvevője is igénybe vehette, így a 21 876 eurós összeg a kancellária minden dolgozójának közös sminkköltségét jelenti.
Az osztrák napilap emlékeztet: 2013-ban a Vanity Fair a világ 10 legjobban öltözködő vezetője közé választotta Faymannt.
Harald Vilimsky az „Orbán-szidalmazás szomorú csúcspontját” látja abban, hogy az Európai Bizottság megvonta a bécsi Modul Egyetem Erasmus csereprogramjának finanszírozását.
Az egyik osztrák portál keserű vereségről ír, mellyel Magyarország véget vetett Ausztria negyeddöntős álmainak a férfi kézilabda-világbajnokságon. Bodó Richárd szerint ugyanakkor egy kaotikus meccs volt a csütörtöki, amolyan roncsderbit sikerült megnyernünk három góllal.
Az osztrákok ellen csak a győzelem volt elfogadható a legjobb nyolc közé jutást megcélzó férfi kézilabda-válogatottunknak a világbajnokság középdöntőjében, és ha nem is jó játékkal, de a magyar csapat teljesítette a feladatot.
Eközben Magyar Péter veszélyes kampányt indított.
Az osztrák válogatott balátlövőjében, Albek Józsefben nincsenek rossz érzések, hogy Magyarország ellen kell pályára lépnie.
Az orvoselvándorlás, a szakemberhiány Nyugat-Európában sem ismeretlen probléma, sőt – ez derült ki Merkely Béla lapunknak adott interjújából. A tapasztalatokra ráerősítenek az OECD számai is. Úgy tűnik, az egész kontinens küzd a jelenséggel. A kisebb országokban a megoldás kulcsa a jól működő orvosképzés és a pályakezdők itthon tartása lehet.
Az ügyben megkezdődött a tűzvizsgálat.
